Harc a hitoktatás ellen

2018.03.22.

Magyarországon a második világháború után megindult a küzdelem az iskolák birtoklásáért. Az iskolaügy legnagyobb harca az egyházi iskolák ellen folyt. Az első támadás a kötelező hitoktatás fakultatívvá tételére irányult 1947 márciusában. Nagyszabású kampány indult ennek népszerűsítésére, amit a vallásos tömegek egységes ellenállása miatt az egyházaknak rövid időre sikerült visszaverniük. Az 1947-ben közoktatásügyi miniszterré kinevezett Ortutay Gyula irányításával azonban jól megtervezett és előkészített propaganda hadjárat indult az iskolák államosításának előkészítésére. Az egyházak veresége elkerülhetetlenné vált: az iskolákat 1948-ban államosították.

Az egyházi oktatás megszűntetésével hosszú évtizedekre szóló csapást mértek az egyházakra és megfosztották a szülőket attól a lehetőségtől, hogy gyermekeiket valláserkölcsi nevelésben részesítsék. 1949 szeptemberétől fakultatívvá tették a hitoktatást. Óriási energiák mozgósításával megindult a harc-ahogy az iratban fogalmaznak-„a hitoktatásról való lemorzsoltatás ügyében”, azaz, hogy egyre kevesebb szülő írassa be gyermekét a „szabadon választható” tantárgyra. A pedagógusok „felvilágosító és nevelő munkája” a hittanra járók, illetve a szüleik ellen lassan meghozta gyümölcsét: a hittanra való beiratkozások száma fokozatosan csökkent.

Az alább közölt-a hitoktatás megszüntetése érdekében tartott rendkívüli nevelési értekezletről készült jelentés-tipikus példája a kor szellemiségének, a vallásos világnézet kisiskolás kortól kezdődő tudatos visszaszorításának.

Jelzet: MNL TML VIII. 1912. Bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskola iratai; Bizalmas iratok; B-29/1971

 

Utolsó frissítés:

2018.03.22.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges