Szilárd Leó és Albert Einstein – Hűtőszekrények a két világháború között

2018.02.13.
A 20. században számos nagy találmány fűződik magyar tudósok nevéhez. 1898. február 11-én született Szilárd Leó, aki a múlt század neves magyar tudósai közé tartozik. A két világháború közötti időszak tudósai találmányaikat a Szabadalmi Hivatalhoz (1920-tól Szabadalmi Bíróság néven) nyújtották be engedélyeztetésért.

Az első és a második világháború közötti időszakot nagyban jellemezte az ipari fellendülés, a fizikai kutatások növekedése, valamint a magas színvonalú oktatás- és kultúrpolitika. Mindezek együtt nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az 1920-as, 1930-as években számos neves tudós működött, akik nemzetközi hírnévre is szert tettek.

Az éppen százhúsz éve Budapesten született Szilárd Leó az atombomba megalkotására létrehozott Manhattan-terv elindításában és kivitelezésében betöltött szerepe miatt vált világhírűvé.
 

Szilárd Leó
Szilárd Leó


Szilárd a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte tanulmányait, majd az 1920-as évek elején elhagyta a műszaki pályát, és a berlini Friedrich-Wilhelms-Universitäten (1949-től Humboldt-Universität zu Berlin) tanult fizikát. Itt ismerkedett meg Albert Einsteinnel, aki a Kaiser-Wilhelm-Instituts für Physik igazgatójaként dolgozott. Einsteinnel karöltve Szilárd Leó egy új típusú hűtőgép tervein kezdett el dolgozni.
 

Albert Einstein
Albert Einstein


A két tudóst állítólag egy szörnyű tragédia híre sarkallta közös munkára: egy család megfulladt, mert éjszaka mérgező gázok szabadultak ki a jégszekrényük hibás szelepéből, amely beszivárogott hálószobájukba. A tudósok ekkor egy olyan hűtőszekrény terveinek láttak neki, amelynek használatakor ilyen baleset nem fordulhatott elő. A munkák során nem csak egyféle hűtőszekrény terveit dolgozták ki, hanem az évek alatt tökéletesítették azok egyes részeit.

Az abszorpciós eljáráson alapuló első elkészített prototípus szabadalmi kérvényét 1927. december 2-án Platen-Munters, a stockholmi Electrolux cég leányvállalata megvásárolta 3150 birodalmi márkáért. A másik tervezetnél a két feltaláló a diffúziós eljárást alkalmazta. Ennek terveit is a svéd cég vásárolta meg.

A feltalálók tovább tökéletesítették a berendezést, főként az elektromágneses pumpán dolgoztak, amely mozgó mechanikus részek nélkül működött.

Magyarországon 1929. december 5-én nyújtották be találmányuk terveit a Magyar Királyi Szabadalmi Bírósághoz.

1931. július 31-én az AEG-kutatóintézetben beépítették az Einstein–Szilárd-féle készüléket az amerikai General Electric cég 120 liter űrtartalmú G40-es modelljének külső házába, hogy összehasonlítsák más piacon levő készülékekkel a használhatóságát. A további fejlesztéseket azonban az AEG leállította, majd a két feltaláló emigrálása miatt a közös további kutatások is abbamaradtak. Az általuk megtervezett hűtőszekrényt (elsősorban a pumpa nagy hangja miatt) kereskedelmi célokra sosem gyártották, az ekkor kitalált hűtési elvet azonban ma is hatékonyan használják atomerőművekben.

 

Eredeti tervrajz a hűtő egyes elemeiről, valamint Szilárd Leó és Albert Einstein autográf aláírásával ellátott beadvány, Budapest, 1929. december 5.
Jelzet: MNL OL, Iparügyi minisztériumi levéltár, Szabadalmi Bíróság (K 603), E–4162

 

A szöveg a „Nyomot hagytak. Évszázadok – Személyiségek – Aláírások” kiállításunk katalógusában megjelent rész rövidített és átalakított változata.

Iratképek: Czikkelyné Nagy Erika (MNL OL)
 

Ajánlott és felhasznált irodalom

Marx György: Szilárd Leó. Budapest, 1997.

Walter Isaacson: Einstein: egy zseni élete és világa. Pécs, 2009.

Gene Dannen: Die Einstein-Szilard-Kühlschränke

Utolsó frissítés:

2018.03.12.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges