Kiss Ernő eddig ismeretlen búcsúlevelét mutatták be Budapesten

Szerző: Miklós Dániel
2019.10.03.
Október másodikán a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltárában Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere adta át intézményünknek ünnepélyes sajtótájékoztató keretein belül Kiss Ernő honvéd altábornagy, aradi vértanú, eddig ismeretlen búcsúlevelét.

A sajtótájékoztatót Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár megyei főigazgató-helyettese köszöntője nyitotta meg, aki kiemelte: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentette a magyar történelem egyik legnagyobb sorsfordulóját, a levéltár számára pedig fontos, hogy a történelmet hitelesen, hiteles dokumentumokkal támassza alá. Egyben megköszönte az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy a tárca segítségével az MNL Országos Levéltárába kerülhetett Kiss Ernő búcsúlevele.

 

Fotó: Lantos Zsuzsanna/MNL


Kásler Miklós felidézte Kiss Ernő családi hátterét, akiről összefoglalóan úgy nyilatkozott, hogy igazi férfi, igazi keresztény és igazi katona volt. Továbbá a miniszter emlékeztetett rá, hogy sem ő, sem a többi aradi vértanú nem menekült el, amikor erre lehetőségük adódott, hanem bízva a magyar jogrendszerben, várták sorsuk alakulását, azonban végül a császári jog szerint ítélték őket halálra. Kásler Miklós idézte Kiss Ernő szavait a búcsúlevélből: „Ne haragudj senkire, bocsáss meg ellenségeimnek, miként én is megbocsátok nekik” Kiss Ernőre és az aradi vértanúkra gondolva zárszóként pedig megjegyezte: a felemelkedés és a nemes bukás teszi nemzetté a nemzetet.

 

Fotó: Lantos Zsuzsanna/MNL

 


A levéltár birtokába kerülő búcsúlevelet Németh György, az MNL Országos Levéltára főlevéltárosa mutatta be. Elmondta: jelenleg nagyjából húsz búcsúlevél ismert, amely a vértanúkhoz köthető – a Kiss Ernő által írt, ismert levelek száma ezzel háromra bővült. A levél Kiss Ernő címeres levélpapírjára íródott német nyelven, a címzett, a tábornok féltestvére, Juliana von Leeuwen volt. Az irathoz egy boríték is tartozik, amely a felirata szerint a búcsúlevél mellett korábban tartalmazott egy hajtincset a mártír tábornoktól és egy kődarabot a sírjáról, tette hozzá Németh György. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a levélből kitűnik: Kiss Ernő rokonai próbáltak közbenjárni az érdekében, valamint az írás arra is bizonyíték, hogy a tábornok valóban kérte a felmentését 1849 januárjában. Zárásként felhívta a figyelmet a búcsúlevél kapcsán: az iratbővülés korántsem lezárt folyamat. Öt éve a Magyar Nemzeti Múzeumban rendeztek hasonló eseményt, ahol egy másik aradi vértanú, Nagysándor József addig ismeretlen búcsúlevelét mutatták be, ezért Németh György azon reményét fejezte ki, hogy a jövőben még további dokumentumok előkerülése várható.

Kiss Ernőről és a búcsúlevelekről részletes írást közlünk A hét dokumentuma rovatunkban.

 

Fotó: Lantos Zsuzsanna/MNL

Fotó: Lantos Zsuzsanna/MNL

 

 

Főoldali nyitókép: Bartos Gyula/EMMI

Utolsó frissítés:

2019.10.04.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges