Fejezetek a magyar közigazgatás történetéből, 1958–1990

Beszámoló
Szerző: Demjén Ágnes
2018.11.21.
2018. november 15-én a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Karral közös szervezésben immáron ötödik alkalommal került sor a közigazgatás-történeti konferenciára a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának (MNL OL) Bécsi kapu téri épületében. Az idei évben az 1958 és 1990 közötti időszak közigazgatási változásai voltak a középpontban. A konferencia legfőbb célkitűzése volt, hogy a témakör legjobb szakértőinek segítségével átfogó képet nyújtson a vizsgált időszak magyar közigazgatásának történetéről és az ekkor bekövetkezett változásokról.

A műhelykonferencia résztvevőit Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) általános-főigazgató helyettese és Palich Etelka, a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar elnöke köszöntötték.

 

Palich Etelka, a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar elnöke
Fotó: Varga Máté (MNL OL)

 

Az első szekciót Rainer M. János, az OSZK 1956-os Intézet osztályvezetőjének előadása nyitotta meg, amely a Kádár-korszak újabb megközelítéseiről és értelmezéseiről számolt be Földes György Kádár János külpolitikája, Kalmár Melinda Történelmi galaxisok vonzásában és Békés Márton Rendszer és korszak című munkái értelmezésein keresztül.

Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium volt közigazgatási államtitkára a személyes tapasztalatait megosztva tartott előadást a Kádár-korszak közigazgatás változásairól, melyet öt nagy szakaszra osztva ismertetett. Kiemelte, hogy a legdinamikusabb korszak az 1964 és 1972 közötti volt, amikor a rendszer megkezdte a konszolidálódást és közigazgatási változások kezdődnek.

 

Mikó Zsuzsanna, az MNL általános-főigazgató helyettese és Rainer M. János, az OSZK 1956-os Intézet osztályvezetője
Fotó: Varga Máté (MNL OL)

 

Az első szekciót levezető elnök Mikó Zsuzsanna volt, aki az előadások után vitára invitálta a résztvevőket, melyben az első kérdéseket Jávor András, a volt Népjóléti Minisztérium közigazgatási államtitkára tette fel az előadóknak. Szerinte az előadásokban nem hangzott el egy fontos dolog, miszerint a szovjet igazgatásban volt egy bizánci elem is, amely meglepte a magyarságot. A vita során szóba került, hogy a korszak milyen nyomott hagyott egy emberben, legfőképpen pedig a rendszerben döntéshozó szerepet játszó egyénekre; illetve vajon mit jelentettek a döntés előkészítési mechanizmusokban a szovjet tanácsadók a Minisztériumokban, mi volt az ő szerepük.

A második szekció Horváth Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárának előadásával kezdődött, amely a honvédelmi igazgatás 1960-as évekre kialakult rendszerét ismertette, illetve az új tömegpusztító fegyverek megjelenésével és elterjedésével milyen új kihívásokkal kellett szembenéznie az akkori politikai vezetésnek. Példaként szemléltette, hogy a vezetés milyen veszteséggel számolt, ha Magyarországot 3,8 megatonnás atomcsapás érte volna.

Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa előadásában bemutatta, miért volt szükség a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium létrehozására 1967-ben, hogyan viszonyult egymáshoz a szakmai cél és a politikai szándék, illetve milyen módon reagált a vidék, a mezőgazdaság, a falusi társadalom problémáira. Véleménye szerint a Kádár-korszak egyik legfontosabb reformja volt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megalapítása, mivel kulcstényező lett az életszínvonal politika.
Fejér Megye közigazgatásának átalakulásáról Czetz Balázs, az MNL Fejér Megyei Levéltárának igazgatója tartott beszámolót, melyben ismertette, hogyan alakultak át a járási tanácsok járási hivatalokká, a sárbogárdi járás példáján keresztül szemléltetve milyen létszám- és bérváltozásokkal járt együtt ez az átalakulás.

 

Czetz Balázs, az MNL Fejér Megyei Levéltárának igazgatója
Fotó: Varga Máté (MNL OL)

 

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Magyar Nemzeti Levéltár közös projektjeként megvalósult Párt-Állam-Párt archontológiai adatbázisról és jelentőségéről Tóth Judit, a MNL főlevéltárosa számolt be. A virtuális párttagsági könyvekben körülbelül 3000 pártfunkcionárius adatai találhatók meg, amelyek 500 iratfolyóméternyi iratanyag átnézése során kerültek feldolgozásra (az adatbázis itt érhető el: http://paap.mnl.gov.hu).
Utolsó előadóként Berényi Kovács Gyöngyi, az MNL OL főlevéltárosa a magyar levéltárügy történetében sorsfordító 1969-es évről beszélt. Az 1969. évi 29. törvényrendelet rögzítette, hogy a levéltárak igazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézmények, és megfogalmazta számukra az egységes szakmai követelményrendszerüket.

Fotók: Varga Máté (MNL OL)

Utolsó frissítés:

2018.12.03.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges