Általános ismertetés

Ki kutathat a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL)?
Hogyan lehet kutatni az Országos Levéltárban?
A kutatótermek működésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók
Milyen kutatási korlátozásokkal kell számolni?


Ki kutathat az Országos Levéltárban?

Az Országos Levéltárban állampolgárságra vagy foglalkozásra való tekintet nélkül bárki szabadon, ingyenesen kutathat. Ezt a jogát azonban mindenki csak úgy gyakorolhatja, ha egyidejűleg tekintettel van a közérdekre és más személyek jogos érdekeire. A levéltárnak minden lehetőt meg kell tennie a levéltári anyag hosszútávú megőrzésének biztosítása érdekében, és jogszabályba foglalt kötelessége biztosítani a személyes adatok védelmét. Ennek érdekében egyes különösen értékes, gyakran kutatott vagy rossz állapotú irategyüttesek kutatását csak másolatban teszi lehetővé, az adatvédelmi szempontból kutatási korlátozás alá eső iratokba való betekintés engedélyezést pedig a jogszabályban előírt feltételekhez köti. A levéltári kutatás feltételeit a Levéltári törvény szabályozza.

Hogyan lehet kutatni az Országos Levéltárban?

A kutatás megkezdése előtt célszerű tájékozódni arról, hogy az Országos Levéltár őriz-e a kutatás témájába vágó iratanyagot. A tájékozódásban főként a Gyakori kérdések, a Családtörténet és az Iratanyag leírása menüpont alatt olvasható információk, illetve az Információs Iroda munkatársai segíthetnek.
A leendő kutatónak ezt követően regisztráltatnia kell magát a Bécsi kapu téri Információs Irodában vagy a Lángliliom utcai kutatóteremben. Az egyes épületek címe, elektronikus levélcíme, telefon- és faxszáma az Elérhetőségek menüpont alatt található, az épületek megközelítésében pedig az ugyanitt elérhető térkép és útvonaltervező segít. Regisztrálni kizárólag személyesen lehet, a fenti két helyszín valamelyikén. A regisztrációhoz fényképes személyazonosító okmányra – személyi igazolványra vagy útlevélre –, valamint lakcímkártyára van szükség. A regisztráció alkalmával meg kell jelölni a kutatási témát is. Az aktuális kutatás témáját célszerű minél pontosabban meghatározni még abban az esetben is, ha a kutató érdeklődése több egymással szorosan vagy lazábban összefüggő területre is kiterjed. Ez azért ajánlott, mert a téma ismeretében a levéltárosok szükség esetén könnyebben tudnak segíteni a kutatónak például a levéltári jelzet pontosításában. Egy kutató több kutatási témát is megjelölhet. A regisztráció alkalmával minden kutató írásbeli tájékoztatást kap a kutatótermi szabályzat legfontosabb elemeiről, és a kutatási kérelem nyomtatvány aláírásával kötelezi magát arra, hogy ezeket a szabályokat magára nézve kötelezőként fogadja el, a levéltári anyagot épségben megőrzi, és a személyes adatokat az Adatvédelmi törvény előírásainak megfelelően kezeli és használja fel.
A regisztrált kutatók látogatói jegyet kapnak, mely az adott naptári évben a levéltár mindhárom épületébe való belépésre jogosít. A látogatói jegy érvényességét minden évben meg kell újítani. Elveszett vagy megsemmisült látogatói jegyet a levéltár egy alkalommal pótol díjmentesen.

A kutatóterem működésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

A kutatóteremben csak érvényes látogatói jeggyel lehet kutatni, amit érkezéskor minden alkalommal be kell mutatni a fegyveres őrségnek. A kutatóterembe táskát vagy az iratok épségét veszélyeztető anyagot – például ételt, italt – nem szabad bevinni. Ezeket a zárható ruhatári szekrényben kell elhelyezni. Az írópapír, írószerek, nagyító, hordozható személyi számítógép, digitális fényképezőgép és más személyes tárgyak (például: pénztárca, szemüveg) tárolására és szállítására a ruhatári szekrényekben található átlátszó műanyag tasakot kell használni. A levéltár valamennyi épületében csak az arra kijelölt helyen szabad dohányozni. A kutatótermekben nem szabad telefonálni és zajkeltő eszközt használni, illetve a többi kutató bármi módon zavarni. A levéltári rend szerint kiadott dokumentumok rendjére és épségére gondosan ügyelni kell. A jegyzeteléshez kizárólag ceruza használható. Ha a kutatóterem felügyelője szándékos gondatlanságot vagy rongálást észlel, figyelmeztetést követően kezdeményezheti a látogatói jegy bevonását. A látogatói jegy bevonásáról a főigazgató dönt.
A kutatás megkezdésekor – és, ha szükséges, a kutatás folyamán bármikor – a kutatóterem felügyelőjétől, illetve az adott iratanyag referensétől lehet segítséget kérni a kutatási témával kapcsolatos iratanyag kiválasztásához és a levéltári segédletek használatához. Az iratanyaggal kapcsolatos esetleges kutatási korlátozásokról ugyancsak a kutatóterem felügyelője vagy az illetékes referens adhat tájékoztatást. A kutatásra vonatkozó szabályokat részletesen tartalmazza a Magyar Nemzeti Levéltár kutatási szabályzata.

Vissza a lap tetejére

Milyen kutatási korlátozásokkal kell számolni?

Eredetiben nem kutatható iratok
Az Országos Levéltárban őrzött iratanyag legnagyobb része szabadon kutatható. Bármely korszak levéltári anyagában lehetnek azonban olyan iratok, irategyüttesek, amelyek egyedi értékük vagy fizikai állapotuk miatt nem kutathatók eredetiben. A jogszabály előírja, hogy ezeket a levéltár költségén készített másolat – digitális felvétel, mikrofilm, fotó, fénymásolat, – formájában kell a kutatók rendelkezésére bocsátani. Az állományvédelmi okból kutatási korlátozás alá eső iratok köréről a kutatótermek munkatársai adnak felvilágosítást. A korlátozás alól indokolt esetben az iratanyag referensének és az iratőrző osztály vezetőjének javaslata alapján az illetékes főigazgató-helyettes adhat időszakos felmentést a kutató írásbeli kérésére. Az eredeti iratokba való betekintés engedélyezésére például akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló kutatói másolat nem megfelelő minőségű.

Adatvédelmi korlátozások
A személyiségi jogok védelmével összefüggő korlátozásokat az Adatvédelmi törvény határozza meg. A levéltár köteles betartani a személyiségi jogok és a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi előírásokat még akkor is, ha a kutatás célja egyébként nem a személyes adatok megismerése és feltárása. A törvény kiemelten védendőnek minősíti az úgynevezett különleges adatokat, amelyek elsősorban a faji eredetre, a nemzetiségi és az etnikai hovatartozásra, pártállásra, érdekképviseleti szervi tagságra, vallásos vagy világnézeti meggyőződésre, illetve az egészségi állapotra, a káros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a bűnügyi személyes adatokra vonatkoznak.
Fontos tudnivaló, hogy a törvény különbséget tesz tudományos célú kutatás, illetve nem tudományos célú kutatás között. Azt, hogy egy kutatás tudományos célt szolgál, valamely kutatást folytató, bejegyzett, hazai tudományos intézmény (pl.: akadémiai intézet, egyetemi vagy főiskolai tanszék, megyei levéltár, könyvtár, múzeum) igazolhatja az úgynevezett támogatói nyilatkozat kiadásával. A levéltár a tudományos kutatást folytató kutató részére bármely személyes adatot tartalmazó iratot kiadhat, és a kutató a kiadott iratokról másolatot is kaphat. A kutatónak azonban tudnia kell, hogy a személyes adatok nem megfelelő kezelésével, nyilvánosságra hozásával, általában a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos mindennemű felelősség őt terheli.

Aki nem rendelkezik valamely tudományos intézmény támogatói nyilatkozatával, azaz nem minősül tudományos kutatónak, az a személyes adatot tartalmazó iratanyagokat csak az érintett halála után 30 évvel kaphatja meg. Amennyiben a halál időpontja nem ismeretes, akkor a születéstől számított 90 év, illetve, ha ez sem ismeretes, akkor az irat keletkezésétől számított 60 év után kaphatja meg az iratot. A nem tudományos céllal kutató személy is hozzájuthat az iratanyaghoz, ha a kutatás – a kutató költségére készített – anonimizált másolattal is megvalósítható, illetve, ha a kutatáshoz az érintett, vagy annak halála után örököse vagy más hozzátartozója hozzájárult.
Külföldi kutató – amennyiben a személyes adatok azonos védelmét biztosító ország kutatójáról van szó – hasonló feltételekkel kutathat a levéltárban, mint bármely magyar állampolgár. A személyes adatokat tartalmazó iratok kutatásához azonban a Magyar Tudományos Akadémiának a kutatás tárgya szerint illetékes intézetétől kell támogató nyilatkozatot beszereznie. Ez esetben is csak akkor kaphatja meg anonimizálás nélkül a dokumentumokat, ha országa jogszabályai a magyarországival azonos módon és mértékben védik a személyiségi jogokat.

Államtitok és a szolgálati titok védelme
A kutatási korlátozások harmadik csoportja az államtitok védelmét szolgálja. A levéltárnak be kell tartania az államtitok és a szolgálati titok védelmével kapcsolatos jogszabályi előírásokat. Az államigazgatási szervek vezetői az iratok keletkezésekor megállapítják, hogy annak információtartalma államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősül-e. Amennyiben igen, akkor a Titokvédelmi törvényben előírt módon minősíti azt, és ezt a tényt az iratra is rávezeti, egyben meghatározza a minősítés érvényességi idejét. Ha a minősítés az iratok levéltárba adása után is fennáll, a minősített irat megtekintésére csak az irat minősítője, illetve annak jogutódja adhat engedélyt. A kutatónak tehát magától az iratképző szervtől vagy annak jogutódjától kell – közvetlenül vagy a levéltár közvetítésével – engedélyt kérnie az iratanyag kutatására.
Az állami szervek zavartalan és befolyásolástól mentes működésének biztosítása érdekében a törvény a hivatalok működése során a Magyar Köztársaság szabadon választott országgyűlésének első ülése (1990. május 2.) óta keletkező úgynevezett döntés-előkészítő iratokat a Titokvédelmi törvény előírásai szerinti minősítés mellőzése esetén is nem nyilvánosnak minősíti. Ezekben az iratokban tehát a keletkezéstől számított harminc évig csak az iratképző szerv engedélyével lehet kutatni.