Jelenlegi hely

Nyoszolyák, almáriumok, kasztrolok, fintsák és a lúd lelke – Séta a Jászkun Kerület székházában

Augusztus hónap dokumentuma
2018.08.06.

Korábban már betekintést nyerhettünk egy kétszáz évvel ezelőtti patika világába, az alábbiakban pedig a Jászkun Kerület székházában teszünk egy rövid, képzeletbeli sétát.

A Jászberényben ma is álló épületet 1734-ben tervezte Anton Erhardt Martinelli (1684-1747) itáliai származású építőmester, az építkezések pedig egészen 1742-ig tartottak. Az ekkor még csak egyszintes székház a Pesti Invalidusház földesúri szervezetének elhelyezésére szánták, ám ezen funkcióját mindössze néhány évig tudta betölteni. Az 1745-ös redemptiot követően az ingatlan a Jászkun Kerület tulajdonába került és egészen annak 1876-os megszűnéséig a különleges jogállású terület igazgatási és bíráskodási központjaként funkcionált. Az igazgatási rendszer fejlődésével természetesen az épület is folyamatosan változott. 1763-ban az udvarán elkészült a napjainkban is még álló börtön, míg 1780 és 1782 között az épületet Rabl Károly kőművesmester felügyeletével egy újabb szinttel bővítették.

Az alábbiakban bemutatásra kerülő dokumentum a székház berendezéseinek 1816-os felmérése során keletkezett. A Kerületek megbízásából Paróczay István számvevő és Pethes János hármas kerületi aljegyző végezte el a vizsgálatot, fennmaradt jelentésüknek köszönhetően pedig mi is bepillantást nyerhetünk a törvényhatósági főépület belsejébe, berendezéseibe. A feljegyzett eszközök és tárgyak mellett nem egyszer olvasható azok állapota is, így a felmérés célja a berendezési tárgyak leltárba vétele mellett azok minőségi vizsgálata is volt.

1816-ban az alábbi jelentősebb helyiségekkel rendelkezett az épület: Sessionalis Ház (Ülésterem), a jászkun főkapitány szobája, Archivum (Levéltár), vicekapitányi (alkapitányi) szoba, Notariatus (jegyzői hivatal), Cancellaria, Perceptoratus (adószedői hivatal), Cassa (pénztár), három particularis cassa (az egyes kerületek pénztárai), nagykun kapitány szobája, jászkapitány szobája, kiskun kapitány szobája, nagykun kerület assessorának (ülnökének) szobája, kiskun kerület assessorának szobája, perceptoralis hajdúk (adószedőt segítő fegyveres őrök) szobája, valamint a konyha, az ebédlő, illetve az udvaron egy fásfészer és az ámbitus, vagyis belső tornác.

Amit ránézésre meg lehet állapítani a helyiségekkel kapcsolatban, hogy a hivatali szobák egy része kifejezetten csak hivatali használatra lett kialakítva, míg mások (pl. szöglet szoba, adószedői hivatal, kerületi kapitányok szobái stb.) tartalmaznak olyan bútorzatot (nyoszolya, madrac) és eszközöket (pokrócok, lepedők), melyek arra utalnak, hogy a használója egyben ott is szállt meg, de legalábbis alkalmas volt arra, hogy a használója ott is aludjon. Ezek azonban főleg a Kerületek felső tisztikarára vonatkoztak, ugyanis a Nemesi Közgyűlésre érkező települési követek általában vendégfogadóban vagy magánházakban szálltak meg. Utóbbi szempontból mindenképpen ki kell emelnünk a nagykun településeket, melyek ekkor Jászberényben már saját szálláshellyel rendelkeztek.

A berendezések között számos olyat találunk, melyek még napjainkban ismerősen csengenek, mint például a nyoszolya, az almárium, a kalamáris, a lóca vagy éppen a stelázsi. Végignézve a listát azonban számos olyan tárggyal, illetve elnevezéssel is találkozhatunk, melyek egy részét ma már nem használjuk. Ilyen például a bagnet, mely a bajonett lengyel elnevezése alapján kerülhetett át a magyar nyelvbe. Említhetjük mellette a koppantót is, mely a viaszgyertya elhamvadt kanócának levágására szolgáló, ollószerű eszköz, a ma már inkább átvitt értelemben használt pikszis pedig a vizsgált korban még kis tárolóedény volt. Mellettük találkozhatunk olyan régi, ma már szinte alig ismert kifejezésekkel is, mint a kasztrol (kaszrol vagy kasztroly), mely egy nagyméretű főzőedény, a vasmacska pecsenyesütéskor a nyársat tartotta, míg a lúd lelke egy hosszú, több ágú vasdarab volt, amit először átszúrtak a libán, majd a közepén levő nyíláson húzták át a nyársat. A folyadéktartó, ill. ivóeszközök között találkozhatunk butéliákkal (palack), szilvóriumokkal (pálinkás pohár), findzsával (csésze, bögre) illetve rocskával (nagyobb, folyadék hordására használt edény).

A lista végén a megbízottak felsorolták a jegyzői hivatalban található 104 kötetből álló könyvtárat is, melyek között a jogi, történeti és földrajzi munkákon túl egészségügyi tárgyú, az ország nemesi családjait taglaló, illetve ló- és selyemhernyó-tenyésztéssel kapcsolatos könyvek is megtalálhatók. A listát azon munkák felsorolása zárja, melyeket Kovács Tóbiás kerületi aljegyző számára kölcsönöztek.

Jelzet: MNL JNSzML IV-1. b. A Jászkun Kerület Nemesi Közgyűlésének iratai. Közigazgatási iratok. Fasciculus 14. 1313/1816.

 

Felhasznált irodalom:

Ugry Bálint: Anton Erhardt Martinelli, Rabl Károly és a Jászkun kerületek székháza IN Jászberény története a kezdetektől a reformkorig. Szerk. Pethő László. Jászberény, 2014. 287-305. p.

Szeged története 2. Szerk. Dr. Kristó Gyula. Szeged, 1985. Online: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_2/index.htm

 

Internet:

https://meszotar.hu/keres-kaszrol

https://meszotar.hu/keres-rocska

 

Összeállította:

Horváth Gergő

igazgatóhelyettes, levéltáros

 

 

Utolsó frissítés:

2018.08.06.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges