Érdekes iratok

Április hónap dokumentuma
2019.04.01.
Ahogy arról korábban egy rövid írás és egy tanulmány formájában már beszámoltunk, a Nagykun Kerület települései az 1790-es évek elején Jászberényben egy házat vásároltak, melyet nádori engedéllyel 1800-ban lebontottak és egy új épületet emeltek, majd azt öt évtizeden keresztül szálláshelyként használtak. Egy nemrégiben előkerült forrás tanúsága szerint 1800 tavaszán a Jászkun Kerület tisztikarában is felmerült az igény, hogy saját házat vásároljon, ám nem Jászberényben, hanem Pesten.
Március hónap dokumentuma
2019.03.04.
Utcáink, tereink és közintézményeink megnevezését nem lehetett és ma sem lehet függetleníteni az éppen aktuális korszaktól. A politikai névadások már a 19. században elkezdődtek, folytatódtak a két világháború között, majd elsöprő erővel jelentkeztek 1945 után. A munkásmozgalomhoz kötődő, az átértelmezett történelmi múlthoz jobban passzoló „példaképek” termelőszövetkezetek, munkásőr-alakulatok és úttörőcsapatok (jelen sorok szerzője messzeringó gyermekkorában a 4601. számú Hoksári János Úttörőcsapat tagja volt) jelöléseként is hasznosultak.
Február hónap dokumentuma
2019.02.04.
Tabák Lajos (Kecskemét, 1904. 02. 28. – Szolnok, 2007. 11. 20.) Ezüst Pelikán díjas szociofotós, Szolnok város díszpolgára; Exellence FIAP – kiváló művész diplomás fotográfus, fotóművész. Nem csupán megélte, hanem fotóival meg is örökítette a 20. századot.
Január hónap dokumentuma
2019.01.04.
A második világháború az élet minden területén óriási károkat okozott és nem kímélte Jász-Nagykun-Szolnok vármegye iskoláit sem. A II. Ukrán Front 1944 októberében érte el ezt a területet. A harcok, az átvonuló hadseregek, a lakosság nagyszámú menekülése és a kaotikus közállapotok miatt a legtöbb iskolában ekkor felfüggesztették a tanítást. A front elvonulása után azonban az élet lassan visszatért a régi kerékvágásban, így az oktatást is újra meg kellett kezdeni. Az iskolák megnyitása viszont 1944–1945 telén számos akadályba ütközött. Az egyik legfontosabb hátráltató tényező az iskolaépületek rossz, néha használhatatlan állapota, vagy bútorzatuk és felszerelésük teljes megsemmisülése volt. Január hónap dokumentuma néhány, a megye déli részén elhelyezkedő iskola pusztulásáról ad tájékoztatást.
December hónap dokumentuma
2018.12.10.
A 19. század első felének egyik legfőbb szellemi irányzata a nemzeti gondolat volt. Magyarországon a nacionalizmus eszméinek kifejtésére és megvalósítására a kultúra jelentette az elsődleges terepet. Kulcsfontosságúvá vált a magyar nyelv ügye, hiszen a hazafiság ébresztése csak anyanyelvű oktatással és tudományossággal volt lehetséges. A nacionalizmus és a polgáriasodás találkozásának hatására a 19. század első felében megjelentek az első, kifejezetten művelődési célú intézmények: a Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudós Társaság, a Kisfaludy Társaság, valamint számos más szakmai szervezet és tudományos egyesület. A nemzeti ébredés természetesen a Magyar Királyság és Erdély határain kívül élőket is áthatotta.
Novemberi hónap dokumentuma
2018.11.26.
A Jászkun Kerület legfőbb vezetője a nádor által kinevezett főkapitány volt. A pozícióra jellemzően a Habsburg hatalomhoz hű, megbízható személyt választottak; személyére vonatkozóan a nádor nem is fogadott el még jelölést sem. A kinevezés egy életre szólt és a letöbb főkapitány haláláig hivatalában maradt.
Október hónap dokumentuma
2018.10.01.
Szeptemberi hónap dokumentuma
2018.08.31.
1934 őszén neves vendéget fogadtak a jászberényi városháza falai között, Móricz Zsigmondot. Az akkor már méltán neves írót a polgármester Friedvalszky Ferenc köszöntötte. Kíséretül egy lelkes helytörténészt, Komáromy Józsefet – a későbbi múzeumigazgatót – rendelte mellé. Móricz két napot töltött a városban, élményeiről, megfigyeléseiről a fővárosi lapokban írt cikksorozatában számolt be. Bejárták a „Jászság fővárosának” nevezetes helyeit, de az író képzeletét azonnal megragadta az akkor még álló belső vízimalom a körülötte burjánzó fákkal, a háromnyílású malomcsatorna és a zúgó, ahogy csurgott benne a Zagyva vize. A molnár nem volt ott, de délután, amikor visszatértek már fogadni tudta őket. Móricz közben jegyzetelt, hiszen a malom és környéke a város élő történelmét mutatta meg neki.
Szolnok megyei információs- és hangulatjelentések az 1968-as csehszlovákiai bevonulás apropóján
2018.08.23.
Jelen sorok szerzőjének az alábbiak jutnak eszébe – nem fontossági sorrendben –1968-ról: Prága, Párizs, Forman, Palach és Bauer, Hendrix, hippik, új gazdasági mechanizmus, A sípoló macskakő, A szakasz, Volt egyszer egy Vadnyugat, A hullaégető, Kundera Tréfája, Szelíd motorosok.

Oldalak