Könyvbemutató és a Reformáció MNL projekt eredményeinek ismertetése a Kálvin Házban

2018.11.15.
2018. november 8-án a Reformáció MNL projektvezetője, Kovács Eleonóra főlevéltáros és az MNL Heves Megyei Levéltára munkatársai az Egri Református Egyházközség adminisztrációs és kulturális központjában, a Kálvin Házban mutatták be a levéltárunk munkatársai által összeállított, illetve közreműködésükkel készült, a Reformáció Emlékévhez kapcsolódó 2018-ban megjelent kiadványokat. A kötetek bemutatása alkalmat adott arra, hogy a projekt egyéb eredményeit is ismertessék az érdeklődőkkel.

Tóth Imre református és Aklan Béla Sándor evangélikus lelkészek köszöntőjét követően a „Mi úgymond mennyei polgárok vagyunk…” című, a magyarországi protestantizmusnak a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött történeti forrásaiból táplálkozó kétnyelvű albumot Kovács Eleonóra mutatta be. Az MNL Reformációs projektjének országos forrásfeltárási és adatbázis-építési munkái során a levéltárak munkatársai által feltárt számos értékes irat közül az MNL 21 tagintézménye kiválasztotta a legfontosabbnak tartottakat. Az albumba a dokumentumok szövegének átirata és az iratok digitális képe került, rövid háttér-információk megadásával. A kötet időrendben a magyarországi reformáció lényeges vagy érdekes eseményeit mutatja be és esztétikailag értékes dokumentumokból válogat. A képes albumban a Heves megyei források közül a szerkesztő a gyöngyösi protestánsoknak a hódoltság és a csendes ellenreformáció korában, majd a türelmi rendelet kiadása után keletkezett írásos emlékeit, illetve Polgári Mihály felségsértéssel vádolt prédikátor imáját tartotta közlésre érdemesnek.

Szabó Jolán főlevéltáros, megyei levéltár-igazgató a Heves Megyei Levéltár közleményeinek, az Archivumnak a 21. számát mutatta be, melyet a protestantizmus megyei történetének szenteltünk. Az Archivum 21. számának kiadása a Reformáció MNL projekt keretében valósult meg, mely lehetőséget nyújtott a tudományos kutatások hozadékának egyéni, intézményi reformációs kiadványokkal való közvetítésére. Az emlékévhez kapcsolódó forrásfeltárás során raktárunk mélyéről előkerültek kevésbé kutatott és hasznosított iratok is, amelyek írott tanúbizonyságai annak a folyamatnak, hogy mi módon próbált érvényesülni a reformáció egy olyan katolikus környezetben, mint az egri egyházmegye központi része. (1569 és 1876 között az egyesült vármegyéhez tartozott a döntően református lakossággal rendelkező Külső-Szolnok is, de a tanulmányok többsége a mai Heves megye területén fekvő települések protestáns lakosságával kapcsolatosak.) A kötetben megjelent hét tanulmány szerzői kivétel nélkül a levéltár munkatársai. A gyöngyösi reformátusokra vonatkozó publikáció a lelkész nélküli egyháznak a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc bukásától II. József türelmi rendeletéig terjedő időszakát, az egyházközség működési feltételeit, anyagi alapját, egyházszervezetét, a vallási életet, valamint a felekezeti konfliktusokat elemzi. Az egyesült vármegye pusztává vált területeinek török hódoltság utáni újranépesedését, felekezeti viszonyait a Tisza bal partján fekvő települések 18. századi története révén szemléltetjük, csakúgy, mint a Mária Terézia idején folytatódó ellenreformációt és a protestánsok védekezését az ellenreformáció ellen. Az utóbbi folyamatokat egy egyedi eset kapcsán is, Polgári Mihály mezőtúri református prédikátor felségsértési perének bemutatásával illusztráljuk.

Noha az 1752. június 11-i prédikációja miatt felségsértéssel vádolt, letartóztatott, majd a börtönből megszökött lelkész ügyével érintőlegesen, egy-egy megközelítésből kiindulva már több történeti munka is foglalkozott, az esemény helyi jelentőségére, visszhangjára való tekintettel Polgári különös történetének részletezése nem maradhatott ki a tanulmánykötetből. Polgári ügye nem csupán az ellenreformációs törekvések által generált vallási konfliktusok közé illeszthető: a tanulmány azt is igyekszik vizsgálni, hogy a kurucos (nemzeti) közegnek mennyiben volt hatása a lelkészre, valamint a „lázító” prédikációt hallgató mezőtúriakra, akiknek elöljáróságából többeket meghurcoltak a prédikátor szökésében történő közreműködés gyanúja miatt. Ilyen értelemben a Polgári-per a katolikus Habsburg államhatalom és a református kuruc hagyományokat tápláló helyi politikai elit szembenállását is magában hordozza.

Az 1832–36. évi országgyűlés egyik legtöbb vitát kiváltó és legizgalmasabb problémája a vallásügy volt, amelynek tárgyalásai során egy több évszázados kérdéskomplexum megoldására és a vallási egyenjogúság megteremtésére törekedtek a diétai résztvevők. A kötetben helyet kapott annak a kérdésnek az elemzése is, hogy hogyan foglaltak állást e politikai vitákban Heves és Külső-Szolnok vármegye rendjei.

Kötetünkben bemutattuk az egri protestánsok hét évtizedes történetét az egyházzá szerveződéstől a templom felépítéséig, a leányegyház, a missziós kör és később az önálló anyaegyház megalakulását, a reformátusok és evangélikusok szimbiotikus kapcsolatát, a protestáns közösségi élet megszervezését és megemlékeztünk a gyöngyösi evangélikusok templomépítési kísérletéről is.

A Kádár-rezsim ateista pártállamának hivatali és állambiztonsági szervei kiemelten foglalkoztak az egyházakkal, a vallási csoportosulásokkal, szektákkal. Bár Heves megye lakosságának túlnyomó többsége katolikus volt, a kis létszámú református közösség sem kerülte el az Állami Egyházügyi Hivatal helyi előadójának, illetve a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya egyházi vonalra specializálódott alkalmazottainak a figyelmét. A forradalom utáni időszak restaurációs törekvéseibe, a kádári konszolidáció alapját képező hatalmi játszmákba, többek közt a megfélemlítésbe, a zsarolásba, vagy éppen az ígéretes életpályák ellehetetlenítésébe négy, ez időszakban hivatását Heves megyében gyakorló lelkész, Komjáthy Aladár egri esperes, Berzétei László gyöngyösi lelkész, s két noszvaji lelkipásztor, dr. Szabó Zoltán és Korsós István életútján keresztül próbáltunk bepillantást nyújtani.

A „Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Heves Megyei Levéltárából” című forráskiadványt Varga Zsolt főlevéltáros, igazgatóhelyettes ismertette. A 21 könyvből álló forráskiadvány-sorozat Heves megyei kötete a Heves és Külső-Szolnok vármegyei, majd Heves megyei protestáns felekezetek történetének, hitéletének, egyházközségeik és iskoláik működésének válogatott forrásait tartalmazza.

Az MNL Heves Megyei Levéltárában őrzött, reformációval kapcsolatos, a 16. század közepétől a 20. század második feléig keletkezett, túlnyomó részt még nem publikált iratokat hét tematikus fejezetbe csoportosítottuk. Közöltük Eger város tanácsának és polgármesterének a kapitalista korban keletkezett közigazgatási iratait, főleg a protestáns közösség ingatlanszerzésre és templomépítésre vonatkozó forrásait, melyek az egri református egyházközség 19. századi megalakulására vonatkozó adatokkal is szolgálnak. Gyöngyös protestáns lakossága évszázados küzdelmének és érdekérvényesítésének forrásait úgy válogattuk, hogy a mintegy három évszázadot felölelő dokumentumok közlése révén a város történetének fontosabb momentumaiba is betekintést nyújtsunk. A kötetbe Heves és Külső-Szolnok vármegye Poroszlótól a Jászságig húzódó délkeleti sávjában fekvő településeinek, azok protestáns közösségeinek azon 18. századi forrásait válogattuk, melyek a vidék török kor utáni újranépesedésére, valamint a falvak jogállására és a püspök-földesúrral való viszonyára vonatkoznak, de fontosnak tartottunk közölni egy nagyobb horderejű, az országos visszhangot is kiváltó, felségárulással vádolt mezőtúri prédikátor perének egyes dokumentumait is.  Külön fejezetekben közöltük az evangélikus egyházközségek gyülekezeti házainak, templomaik építésének ügyiratait, a protestáns egyesületek alapszabályait és alakuló közgyűlési jegyzőkönyveit, valamint a felekezeti iskolákra és főleg azok államosítására vonatkozó iratokat. A kötet utolsó fejezete az államszocializmus vallásügyi helyzetébe nyújt betekintést, ebben az egyházak tevékenységével, lelkészek és tanítók politikai magatartásával kapcsolatos forrásokat közöltünk.

A kötetek bemutatását követően levetítettük a projekt levéltár-pedagógiai programja keretében forgatott kisfilmet, melyet az Ózdi József Attila Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium diákjai készítettek.

A rendezvényt bemutató galéria:

 

Utolsó frissítés:

2018.11.15.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges