Hősök ligete kezdeményezések Egerben a Nagy Háborúban elesettek emlékére

2018.10.18.
„Ha látsz út menti keresztet, Vándor, állj meg egy percet. Olvasd a Hősök névsorát..." (Kárpátia)

Sándor János belügyminiszter már 1915. június 23-án rendeletet adott ki a törvényhatóságok első tisztviselőinek a hadi emlékművek emeléséről. A Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság (HEMOB) az emléktábla vagy szabadon álló emlékmű létesítését javasolta.[1] A bizottság az 1916-ban kiadott kiadványában már katalógusba foglalt emlékmű-kínálattal is jelentkezett. Az „1917. évi VIII. törvénycikk a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről

1. § Mindazok, akik a most dúló háborúban a hadra kelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké. Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében.

2. § Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.

A részletes szabályokat a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

3. § Ezt a törvényt a belügyminiszter hajtja végre.[2]

Ugron Gábor belügyminiszter 1917. évi rendeletében kitért arra, hogy a törvény végrehajtásának ideje igazán csak a háború után jön el, de a központi irányelvek megfogalmazása már most fontos. „Kis- és nagyközségekben megfelelő lehet egy egyszerű művészies kivitelű érc- vagy márványtábla, amelyet valamely középület falán helyeznek el. Nagyobb és tehetősebb községben azonban teljesen önálló emlékmű lesz egyedül méltó kifejezője a kortársak köteles hálájának, és ébren tartója az utókor hazafias kegyeletének.” Az emlékmű helyéül a település központi helyét kell választani, hogy a hősök emlékezete a közösség életében folyamatos legyen, a megbecsülés segítse a háború rokkantjainak, özvegyeinek és árváinak vigasztalódását, valamint mindig emlékeztesse az utódokat a hazaszeret, az önfeláldozás és a kötelességteljesítés nemes erényére.[3]

 

A vesztes háború, Trianon sokkja, illetve a súlyos gazdasági helyzet miatt a települések folyamatosan halasztották az emlékmű-állítást. Klebelsberg Kunó belügyminiszter 1922-ben körrendeletében ezért az „anyagi eszközök állandó gyűjtését” és a tervezett emlékmű „művészi tökéletességgel való kiérlelését” nevezte meg aktuális célkitűzésnek. Rendelkezett továbbá arról, hogy az emlékműveknek „méltóknak”, „művészieknek” kell lenniük, továbbá megvalósításukat „hazafias szempontok” alapján kell elvégezni.

1924-ben egyrészt megszületett az „1924. évi XIV. törvény az 1914/1918. évi világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről: „A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokról a hős fiairól, akik az 1914/1918. évi világháború alatt a hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve életüket feláldozták. A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot - mint a „Hősök emlékünnepét” - a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli”,[4] másrészt a belügyminiszter megszüntette a HEMOB-ot („működése körül zavaró körülmények merültek fel”), és egy új szervet, a Hősi Emlékműtervek Bíráló Bizottságát (HEBB) állított fel.[5]

1928-ban a gyönki hősi halottak szobrának leleplezésekor vetette fel Horthy Miklós kormányzó a hősök ligete gondolatát, az ország községeiben az elesett hősök emlékére ültessenek emlékfát, ezek aztán ligetekké alakulnak, melyek az ország fásítási programjához is csatlakoznak.[6]

Ezt követően a főispánok feladata volt, hogy felhívják a polgármesterek és főszolgabírák figyelmét ennek az eszmének a megvalósítására. Ezt tette Heves vármegye főispánja is 1928. október 15-én kelt rendelkezésében.[7] Elsődlegesen a hozzátartozók tiszte lett volna a fák ültetése, ápolása, táblával való ellátása, amelyen feltüntetik a hősi halott nevét, esetleg azt is, hogy hol, mikor, milyen körülmények között esett el. Egerben a város kertészeti bizottsága az Érsekkert mögötti új városrészt javasolta, hogy a gesztenyefasor folytatásában egészen a Sas útig négyes sorban ültessék a vadgesztenyefákat. A tanács a javaslatot 1929. május 3-án elfogadta. 1930 januárjáig kellett jelezni a városi főkertésznél a faültetési szándékot. Trak Géza polgármester felhívása többször is megjelent az egri újságban.[8]

A város főkertésze 1930. január 31-én nyújtotta be a jelentkezők névsorát. Az Érsekkerttől a Sas útig terjedő útvonal hossza 659 méter. Négyes fasorba 8 méter tőtávolságra 334 db fa szükséges a kertész számítása szerint. A fák kiültetésére április 4-én került sor. A gesztenyefák helyett hársfákat ültettek, pontosan 200 darabot. Ekkor 66 hős neve került fel a zománctáblákra. A fákra a jelölő táblákat Lusztig Sándornál lehetett megrendelni. Az esős idő miatt körülbelül 25–30 fő jelent meg az ültetésnél. A városi főkertész június 30-ai jelentése szerint már 80 fa volt névvel jelölve.[9]

Tudjuk azonban, korántsem ennyien áldozták életüket a hazájukért. Egy korábbi kutatás 346 elesett katonát vett számba.[10]                   

                 

Álljon itt annak a 80 egri hősnek a neve, akiknek a hozzátartozói szerették volna kegyeletüket ily módon is leróni, hogy zománctáblára festették azon családtagjuk nevét, akinek vére folyt a hazáért, és azok neve is, akik emlékeztek.

 

Ali Imre                                                  Ali Imréné özv. (Farkasvölgy u. 26.)

Apostol János                                         Apostol Bálint (Irgalmas u. 2.)

Balkay Béla                                            Balkay István (Káptalan u. 21.)

Balogh József                                         Balogh Józsefné, özv. (Maklár i út 119.)

Beszteri József                                       Beszteri Józsefné, özv. (Verőszala 53.)

Birincsik Ferenc                                     Birincsik Ferencné (Mária u. 13.)

Birincsik István                                      Birincsik Mária (Kertész u. 66.)

Biró Gáspár                                            Biró Gáspárné, özv. (Bocskai u. 2.)

Bodnár Mihály                                       Bodnár Mihályné, özv. (Szalóki u. 6.)

Braun Gyula                                           Braun Károlyné, özv. (Káptalan u. 30.

Braun Kálmán                                        Braun Károlyné, özv. (Káptalan u. 30.)

Czekkel János                                        Czekkel János (Deák. F. 38.)

Csery István                                           Csery Istvánné (Kapás u. 43.)

Csirke Ferenc Kálmán                           Szalontay Istvánné (Árnyékszala u. 49.)

Dallos endre                                           Simonyi Nándor, dr. (Dobó u. 25.)

Derekassy József                                   Fáy Györgyné (Györgyényi u. 7.)

Dobre András                                        Dobre József (Bethlen u. 55.)

Domoszlay Kálmán                               Domoszlay Kálmánné, özv. (Kertész u. 34.)

Elesett egri hősök                                  Eger város

Ember György                                       Ember Györgyné, özv. (Wesselényi u. 52.)

Erdélyi Bernát                                       Rudnák Gáborné (Tévesztő köz 18.)

Erdélyi Ferenc                                       Erdélyi Bernát (Koszorú u. 25.)

Erlich Károly                                         Erlich József (Szent János u. 10.)

Fábián Béla                                            Fábián Gyuláné, özv. (Arany J. u.)

Fehér Rezső                                           Válent Miklós (Kaszinó u. 1.)

Fischer Sándor                                       Fischer Hermanné, özv. (Servita u. 19.)

Fülöp György                                         Török Lajosné (Hősök u. 20.)

Fülöp István, ifj.                                     Fülöp Ignác (Kilián u. 4.)

Gubány Mihály                                      Gubány Mihályné, özv. (Király u. 4.)

Gyulai Vilmos                                        Gyulai Rafael (Tavasy Antal u. 6.)

Hajnal Bernát                                         Hajnal Bernátné (Szalapart 70.)

Hajnal Ernő                                            Hajnal Ernőné, özv. (Vörösmarty u. 40.)

Helvay Adol                                           Ridarcsik Imre (Káptalan u.)

Holló Gáspár                                          Holló Gáspárné (Bartalos u. 7.)

Horánszky Sándor, ifj.                           Horánszky Bernát (Rákócz u. 7.)

Kelemen György János                          Kelemen Dezső (Kisvölgy u. 52.)

Koperdák Gyula                                     Koprdák Gyuláné, özv. (Galagonyás u.)

Kormos András                                      Kormos János (Szvorényi u. 65.)

Kovács Mihály                                       Kovács Mihályné, özv. (Kertész u. 74.)

Kozák Miklós                                         Kozák Miklósné, özv. (Bátor)

Landorszky János                                   Landorszky Jánosné, özv. (Györgyényi u. 14.)

Lázár János                                             Lázár Mátyásné, özv. (Széchenyi u. 23.)

Leitner Béla                                            Leitner Béláné, özv. (Gárdonyi u. 23.)

Lintallér Ferenc                                      Lintallér Ferncné, özv. (Menház u. 54.)

Liszkay János                                         Liszkay Jánosné, özv. (Cifrakapu u. 51.)

Magda Miklós                                        Magda Miklós (Érsek u. 10.)

Melczer Mihály                                      Melczer Mihályné, özv. (Széchenyi u. 64.)

Mészöly Géza                                         Illés Ödönné (Rózsa u. 7.)

Molnár András                                       Molnár Andrásné, özv. (Szvorényi u. 40.)

Orloczky István                                      Orloczky István (Hatvanas u. 24.)

Pallagi Bernát                                         Pallagi Bernátné, özv. (Wesselényi u. 40.)

Pálok Lajos                                             Pálok Lajosné, özv. (Érsek u. 5.)

Péli Antal                                                Péli Antalné, özv. (Kertész u. 59.)

Piller Miklós                                           Piller Edéné, özv. (Telekesy u. 9.)

Pirk Antal                                               Pirk Antalné, özv. (Verőszala 184.)

Plaskó Márton                                        Plaskó Mártonné (Cifrakapu u. 18.)

Prokai András                                         Prokai Andrásné, özv. (Könyök u. 3.)

Remenyik Béla                                       Simonyi Miklósné, özv. (Almagyar u. 13.)

Remenyik Imre                                       Simonyi Miklósné, özv. (Almagyar u. 13.)

Rittermann Pál                                        Kneller Vilmos (Jókai u. 10.)

Román Gábor                                         Román Gáborné, özv. (Ladányi u. 27.)

Rózsa Bertalan                                       Rózsa Bertalanné, özv. (Rákóczi u. 8.)

Simonyi Miklós                                     Simonyi Miklósné, özv. (Almagyar u. 13.)

Söveges Miklós                                      Söveges János, özv. (Baktai u. 9.)

Sváb Károly                                            Sváb Károlyné, özv. (Horánszky u. 52.)

Szabó Albert, vitéz                                 Szabó Albertné, vitéz (Bartakovics u.)

Szalay Sándor Károly, dr.                      Szalay Sándorné, özv. dr. (Petőfi u. 7.)

Szilágyi Ignác                                        Szilágyi Ignácné, özv. (Hősök u. 26.)

Szőke János                                           Szőke Jánosné, özv. (Lancelotti u. 17.)

Tót Ferenc                                              Tót Ferencné, özv. (Bocskai u. 8.)

Tóth Csepreghy András                         Tóth Csepreghy András (Hősök u. 4.)

Tömösváry Kálmán                                Tömösváry József, id. (Szvorényi u. 38.)

Tregova István                                        Tregova Istvánné, özv. (Verőszala u. 25.)

Urbán József                                           Urbán Józsefé, özv. (Maklári u. 7.)

Vadász János                                          Vadász Jánosné, özv. (Verőszala 128.)

Vass György                                           Vass Györgyné, özv. (Wesselényi u. 52.)

Wollák Lajos                                          Schwartz István, dr. (Hunyady tér 7.)

Würth Gábor                                          Würth Lajosné, özv. (Széchenyi u. 20.)

 

Szomorú hírről tudósít a helyi újság 1931 őszén. A nemes tettnek szégyenteljes az utóélete. A fák közül alig néhány fogant meg, pedig a főkertész kérte az ültetés után a fák öntézésére egy lajt kocsi kirendelését, hivatkozva a nagy szárazságra, és közelben levő víz hiányára. A névtáblák is megfogyatkoztak, a megmaradtakat dobálási céltáblának használták a gyerekek.[11]

A hősök ligetének kialakítása – ami tulajdonképpen az idegenben porló hősi halottak szimbolikus temetője – újból 1932-ben került napirendre. Erre a célra legalkalmasabbnak a hősök temetője (minden Egerben elhunyt katona nyughelye) tűnt, melyet a Kisasszony temetőben alakítottak ki. Az idegenben elesett egri katonák összeírása a fertálymesteri testület feladata lett volna.[12]

A temető gondnoksága 1934-ben úgy döntött, hogy a zárt temetőkertben ültetnek közel kétszáz fát. Újból kérték a hozzátartozókat, jelentkezzenek, hogy minden egri hős neve felkerülhessen a táblákra.[13]

A dolognak ezúttal nem lett foganatja, a hősök ligete nem valósult meg a hősök temetőjében. Amíg a megye minden települése kőbe véste háborús hőseinek nevét, addig a Nagy Háborúban életüket áldozó egri katonák névsorát „fehéren feketével” olvashatjuk.

 

Befejezésül megjegyezzük, hogy a mai Ady Endre út gesztenyefáit nem 1930-ban ültetették, hisz akkor hársfákat ültettek, így a azok nem a hősök ligete emlékfái.

Eger város 1943. évi térképe - MNL HML XV.11. Eger város térképei E. 9.

 

Eger déli városrészének szabályozási terve - MNL HML XV.11. Eger város térképei E. 23.

Közzétette: Kovács Melinda
                      főlevéltáros



[1] Magyarországi Rendeletek Tára, 1915. Budapest, 1915. 831–833.

[2] A törvény szövege: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=7380 [2017. január 22.]

[3] Magyarországi Rendeletek Tára, 1917. Budapest, 1917. 1913–1916.

[5] A m. kir. belügyminiszter 1924. évi 124. 600 és 247.000. számú körrendeletei: Magyarországi Rendeletek Tára, 1924. Budapest, 1925. 418–419. és 523–525.

[6] Egri Népújság 1928. XLV. évf. 236. szám/október 13. 1.

[7] MNL HML V.72.a. Eger város tanácsának iratai 436. rsz. 8066/1928.; Egri Népújság 1928. XLV. évf. 240. szám/október 18. 1.

[8] MNL HML V.72.a. Eger város tanácsának iratai 436. rsz. 8066/1928.; Eger 1929. XL. évf. 237. szám/december 15. 5., 243. szám/december 22. 6., 245. szám/december 25. 9., 247. szám/december 29. 1., 1930. XLI. évf. 9. szám/január 12. 5.

[9] MNL HML V.72.a. Eger város tanácsának iratai 436. rsz. 8066/1928.; Eger 1930. XLI. évf. 83. szám/április 11. 2., április 20. 6.

[10] Leic József:Eger megyei jogú város I. világháborúban elesett hősi halottai. Hálásan köszönöm, hogy rendelkezésemre bocsátotta ezt a névsort.

[11] Eger 1931. XLII. évf. 199. szám/szeptember 4. 3.

[12] Eger 1932. XLII. évf. 235. szám/október 16. 3.

[13] Eger 1934. XLV. évf. 10. szám/január 14. 2.

 

 

Utolsó frissítés:

2018.10.25.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges