A hónap dokumentuma

2016.10.17.
A forradalom leverését követő utóvédharc egyik jellegzetes formája volt a röplap-, illetve a plakátkészítés, s azok terjesztése. A büntetőperek tanúsága szerint ezekben az ügyekben felülreprezentáltak a fiatalkorúak, akiknek gondolkodását, ítéletalkotását a környezetük nyilván befolyásolta, ám cselekedetük következményeit kellő súllyal még nem tudták felmérni.
2016.09.20.
Az első, általunk ismert feljegyzés a Gyöngyösön élő evangélikusokról 1553-ból származik. Heves vármegye második legnagyobb városában már a XVI. század közepén népes és jól megszervezett protestáns egyházközség működött. Az új hit helyi követőinek ez időtől vált központi kérdéssé a saját templom szerzésének ügye, minek következtében évtizedeken át tartó pereskedés folyt a katolikus egyház híveivel a város négy templomának birtoklásáért.
2016.08.15.
Az „asztraháni levélként” elhíresült dokumentumot a történelemtudomány ma is a magyar őstörténet egyik fontos forrásaként tartja számon. Eme iromány ugyanis az egyik legkorábbi híradás az elpusztult észak-kaukázusi Madzsar városról, amely egyes feltételezések szerint, az egykor ott élt magyarok emlékét őrizte meg nevében.
2016.07.19.
Az egri dohánytermék-gyártás alapvetően két tényezőnek köszönhette létrejöttét.
2016.06.13.
A Kádár-rendszer életszínvonal-politikájának alapvető tézise az általános társadalmi jólét biztosítása, az emberek életkörülményeinek általános és folyamatos javítása volt. A gyakorlatban viszont a központilag szabályozott kereskedelmi és áruellátási rendszer általában nem tudta sem minőségileg, sem mennyiségileg kielégíteni az életminőség javulásával egyre növekvő fogyasztói igényeket.
Gyöngyös 33 – „hazafias” szárnyakon
2016.05.13.
1932-ben néhány gyöngyösi mesterember, pár szakkönyv birtokában, különösebb szakmai előképzettség nélkül kezdte meg a Gyöngyös 33-ként ismertté vált, első magyar, motor nélküli teljesítmény-repülőgép építését, melynek későbbi sikerei hozzájárultak a város nevének öregbítéséhez is.
2016.04.18.
Az egri protestáns felekezet egyházzá szerveződésére a 19. század második felében került sor. A török hódoltság után Egerben egyáltalán nem volt református gyülekezeti élet, mindössze az egri vármegyei börtönben raboskodók lelki gondozását látta el az önálló anyaegyházzá akkor váló maklári református egyházközség lelkésze. Az egri protestánsok lélekszáma a 18 ezres város lakosságának számához viszonyítva 1850-ben is elenyésző, a népszámlálás alkalmával mindössze 16 fő reformátust és 17 evangélikust találtak.
2016.03.02.
A második világháborút követően, 1947-ben, újjáépítési célból elindult hároméves tervet 1949-re sikeresnek ítélte és lezárta a Magyar Dolgozók Pártja. Már ebben is kiemelt szerepet kapott a nehézipari létesítmények helyreállítása, fejlesztése, bővítése, valamint új ipari létesítmények létrehozása.

Oldalak