Kis József: „az egész világ gyászolt, mi mulattunk” - Sztálin halálának 65. évfordulójára

2018.03.07.

Kis József: „az egész világ gyászolt, mi mulattunk”

Sztálin halálának 65. évfordulójára 

 

Megjegyzés: 

Törő József

MNL BAZML XXXV. 133/c.

1953. március 5-én elhunyt Sztálin generalisszimusz, a XX. század egyik legnagyobb diktátora, a szocialista tábor első embere. A kommunisták, akár az egyszerű emberek nagy megdöbbenéssel fogadták a hírt. Az emberek egy része mély gyászba burkolózott, mások félelemmel teli reménnyel várták a változást. Voltak ugyanakkor olyanok, akiket különösebb módon nem érintett meg a generalisszimusz halálhíre, s születésnapi partit tartottak. Az eset önmagában is merészséget feltételez, hisz tombolt a diktatúra és a politikai változásra vonatkozóan még semmilyen jel sem utalt. Különösen bátorságot, vagy nemtörődömséget mutatott, hogy a születésnapi ünnepség egyik főszereplője épp az MDP Borsodmegyei Bizottsága ipari osztályvezetője, Törő József volt.

Törő József Bánszálláson született 1913. november 20-án. Tizennégy éves korától dolgozott lakatosként. 1935-től 1937-ig katonai szolgálatot teljesített, s szakaszvezetőként szerelt le. A második világháború idején nem volt hajlandó fegyvert fogni. 1944 decemberében hiába kapott katonai behívó parancsot, társaival az egyik bányaüzemben rejtőztek el, s várták meg a „felszabadulást”. Pár nap múlva meg is szállták a szovjetek Bánszállást, ekkor Törő feleségével együtt részt vett a Magyar Kommunista Párt helyi alapszervezetének a megalapításában. Ezután önként jelentkezett a „demokratikus hadseregbe”, s márciusig katonai szolgálatot látott el. Hazatérve a helyi pártszervezet vezetőségi tagja lett, 1945 decemberétől 1946 augusztusáig pedig annak titkára volt. Tevékenysége kezdettől a szélesebb környékre is kiterjedt, így a közeli Bóta és Királd településeken is ő szervezte meg a pártot. Ennek is köszönhette, hogy 1946-tól Dédes község körzeti titkárává nevezték ki. 1948-ban megszüntették a körzeteket, ekkor az ózdi járási pártbizottság káderese, majd 1949-től a járási pártbizottság titkára volt.[1] Két év elteltével, 1951 nyarán a megyei pártbizottság ipari osztályának az élére nevezték ki. Minthogy Borsod megye az ország egyik stratégiai szerepet is betöltő ipari központja volt, a megyei pártbizottság ipari osztályvezetőjeként Törő fajsúlyos szerepet töltött be a megye életében. 1952-53-ban folytatta tanulmányait is, s elvégezte az általános iskola 7-8. osztályát. Politikai karrierjét azonban 1953-ban egy fiaskó törte meg.

1953. március 7-én – épp 65 éve – ugyanis mulatság volt Törő elvtársék lakásán. Történt ez annak ellenére, hogy a párt nemzeti gyászt rendelt el a két nappal korábban elhunyt Sztálin halála alkalmából. Törő József feleségének ugyanakkor születésnapja volt, amihez áthívta a Korona szálló párttitkárát annak feleségével és más pártagokkal együtt. A párttagok önfeledt ünneplésük során öt liter bort fogyasztottak, s hangosan nótáztak (pl. „én elmegyek katonának, más öleli a babámat”). Törő József – későbbi védekezése szerint – maga is igyekezett csitítani a társaságot, a hangoskodás azonban hajnali fél négyig tartott. Az eset felháborította az aludni igyekvő szomszédokat, s egyikük éberségéről tanúságot téve jelentette az esetet a pártbizottságnak. Az ügy nagy port kavart. A Borsodmegyei Pártbizottság 1953. március 13-i ülésén napirend előtt maga Kovács István, a megyei pártbizottság első titkára számolt be a „megdöbbentő és minősíthetetlen” magatartásról. Törőnek önkritikát kellett gyakorolnia: „Magatartásom nem volt helyes, Sztálin elvtársat gyászoltuk és én a lakásomon nem kommunistához méltóan viselkedtem, ellenségesen és tűrhetetlenül, mely büntetendő. Egyszerű dolgozókat, politikailag képzetleneket büntettünk meg helytelen kijelentéseikért, ugyanakkor én, mint MB ipari osztályvezető nem mutattam példát akkor, amikor Sztálin Elvtárs halva feküdt. Ez bizonyítja, hogy nem ismertem fel, mit adott a Szovjetunió és Sztálin elvtárs az emberiségnek. Elismerem, hogy nem kommunistához méltóan viselkedtem, az egész világ gyászolt, mi mulattunk.” Törő önkritikája során nem kért kíméletet, s maga kérte, hogy súlyosan, példamutatón büntessék meg: „Többet ártottam, mint egy ellenforradalmár, becsületes párttagok is miattam kapnak pártbüntetést. Ez legyen elrettentő példa az elvtársak előtt.”[2]

Kovács István javaslatára a megyei pártbizottság megfosztotta pártbizottsági tagságától és leváltotta osztályvezetői funkciójából. Emellett utolsó figyelmeztetéssel visszaküldték üzemi termelő munkára, így Törő a miskolci DIMÁVAG Gépgyárba került lakatosként. Fél év múlva a Borsodi Szénbányászati Tröszthöz került ellátási osztályvezetőként. Egy év elteltével kerülhetett ismét függetlenített pártfunkcióba, 1954. április 1-től a Berentei Hőerőmű építkezésének pártszervezője, hivatalosan az épülő erőmű függetlenített párttitkára lett[3] egészen 1956-ig. 1956. október 23-án Törőt Kalocsán találjuk, ahol tartalékos tiszti továbbképzésen vett részt. A forradalom napjaiban a laktanyában maradt, s a lőszerraktár őrzésében vett részt. November 5-én egységével lefegyverezték a szovjetek, ekkor indult gyalog Miskolcra. November 9-én érkezett haza, s másnap már jelentkezett is a megyei pártbizottságnál. Érkezését örömmel fogadták, s visszaküldték a Berentei Hőerőműhöz a párt megszervezése céljából.

A forradalom leverésekor már senkit sem érdekelt, hogy Törő József három éve Sztálin halálának gyásza idején mulatozott, a lényeg ekkor már a párthoz való feltétlen hűség volt. Törő József bizonyította a kommunizmus iránti elkötelezettségét, így 1956 decemberében visszakerült a megyei pártbizottságra instruktorként, majd 1957 januárjában ismét a megyei pártbizottság ipari osztályvezetője lett. 1957-ben Munkás-Paraszt Hatalomért Érdeméremben is részesítették. 1957 áprilisában háttérbe szorult, s az ipari osztály helyettes vezetője lett, majd 1960-ban saját kérésére gazdasági vonalra került, s ekkortól legalább egy évtizedig az Ózdvidéki Szénbányák Vállalat termelési főelőadójaként folytatta pályafutását.[4]

 

Megjegyzés: 

Megjegyzés: 

Megjegyzés: 

Az irat levéltári jelzete: MNL BAZML XXXV. 69. 1/59. ő.e.



[1] MNL BAZML XXXV. 133/c. 5. doboz. Törő József önéletrajz. 1957. április 10.

[2] MNL BAZML XXXV. 69. 1/59. ő.e. 1953.03.13.

[3] MNL BAZML XXXV. 69. 1/79. ő.e. 1954.03.22.

[4] MNL BAZML XXXV. 1. 1/6. ő.e. 1960.06.03.; XXXV. 1. 1/8. ő.e. 1970.10.28.

 

Utolsó frissítés:

2018.03.08.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges