Jelenlegi hely

100 éve hunyt el Angster József orgonaépítő mester

Évfordulós megemlékezés
2018.06.07.

100 éve hunyt el Angster József orgonaépítő mester, a magyar ipar- és hangszertörténet kiemelkedő alakja

(Kácsfalu, 1834. július 7. – Pécs, 1918. június 9.)

 

Forrás: ANGSTER 2003.

 

Angster József a mai Horvátországban található Kácsfalun (ma Jagodnyak) született, katolikus német bevándorló család sarjaként.

Józsefet már hatéves korától befogták a falusi munkába, szabad idejében azonban különféle pengetős vagy fúvós kis hangszereket "alkotott", és játszott rajtuk.

16 évesen asztalosinasként kezdi pályafutását Eszéken, majd felszabadulását követően hosszú vándorút következett életében. Útját pontosan követhetjük naplószerűen megírt önéletrajza alapján.[1] Megfordult Bácskában, Bécsben, Drezdában, Lipcsében, Kölnben, majd Párizsba ment, az Aristide Cavaillé-Coll orgonaépítő cégnél helyezkedett el. Részt vett többek között a Notre Dame, a St. Denis templom orgonáinak építésében.

A már képzett orgonaépítő tudását hazájában akarta kamatoztatni. Az első orgona megrendelés Pécsre szólította: őt bízták meg a zsinagóga orgonájának megépítésével, azzal a feltétellel, hogy Pécsett telepedik le. 1867-ben Angster József Pécsett céget alapított, és bérelt műhelyében megkezdte tevékenységét. Az izraelita hitközséggel a szerződés végül 1868-ban köttetett. Az Op. 1. orgona remekmű lett, az addig ismertetlen Angster József hirtelen elismert mesterré avanzsált. Ezt követően sorra jöttek az ország különböző pontjáról egyházi (katolikus, református, evangélikus, izraelita, unitárius, görög-katolikus), és állami megrendelések – templomok és iskolák, valamint intézetek részére, de magánszemélyek számára is – orgona- és harmóniumépítésre, javításra, hangolásra. A 100. orgonát pont a pécsi Székesegyház számára készítette 1887-ben.

Életét a tudásvágy, sokoldalú érdeklődés, folyamatos önképzés jellemezte. Bár sok megrendelést kapott, ő maga is bújta a szaklapokat, és ajánlkozott orgonaépítésre.[2]

A cég többszöri költözés után a József utca 30. szám alatti telken találta meg végleges telephelyét, majd a Mária utca 35. szám alatti ingatlant is megszerezve létrehozta a több emeletes épülettel is rendelkező gyárat a pécsi belváros északi részén. A gyár a korszerű gyártástechnikának köszönhetően hírnévre tett szert az egész történelmi Magyarországon.

Angster József 1871-ben nősült. Felesége Rapp Teréz, a hásságyi Rapp Ádám tanító lánya volt. Kilenc gyermekük született, végül csak hatan (négy leány és két fiú) érték meg a felnőttkort.

Az orgonagyár vezetését 1903-tól fiai, Emil és Oszkár vették át. 1940-ben ifjabb Angster József és unokatestvére Imre lett a gyár vezetője az 1949-es államosításig. Ekkor az üzem működését átszervezték, bútorgyárrá alakították át.

Angster József 1918-ban XV. Benedek pápától megkapta a Nagy Szent Gergely rend lovagkeresztje kitüntetést.

 

Forrás: MNL BaML XI. 6. Egyéb rajzok.

Angster József és fia Orgona- és Harmóniumgyár pécsi műhelyének rajza.

 

Az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár orgonaköltségvetéseiről a hónap dokumentuma sorozatunk 2017. novemberi számában olvashatnak.

Vargháné Szántó Ágnes, levéltáros

 

Levéltári források:

MNL BaML XI. 6. Angster József és fia Orgona- és Harmóniumgyár iratai.

Felhasznált irodalom:

Angster 2003 = Angster József: Angster József (1834-1918). Magyarország legnagyobb hatású orgonaépítője. In: Pécs-Baranyai Történelmi Arcképcsarnok. (Szerk. Dr. Ódor Imre – Lengvári István) Baranya Megyei Levéltár, Baranyai Archívum Alapítvány, 2003. CD-ROM

Angster 2017 = Angster József: Életrajzom. Egy XIX. századi orgonaépítő naplója. Budapest, 2017. A kötetet közreadta, jegyzetekkel ellátta, a bevezetőket írta, a függeléket és a mutatókat összeállította: Hajdók Judit.

Kaposi 2010 = Kaposi Zoltán: Angster orgona- és harmóniumgyár. In: Pécs Lexikon. Pécs, 2010. I. 39–40.

Vargha 2010 = Vargha Dezső: Angster József. In: Pécs Lexikon. Pécs, 2010. I. 39.

 


[1] Angster József: Életrajzom. Egy XIX. századi orgonaépítő naplója.

[2] A pécsi orgona- és harmóniumgyár például a mikóházai új református templom részére beszerzendő új orgona elkészítését egy szaklapban megjelent hír alapján ajánlotta fel. MNL BaML XI. 6. Levelezések. B. Budapesti Bécsi kapu téri evangélikus templom iratai. Az 1938. március 26-án készült orgonarajz hátoldalán található, ceruzával áthúzott eredeti gépelt tisztázat. A levél a hamarosan megjelenő „Forrásaink a reformációról. Dokumentumok a MNL Baranya Megyei Levéltárából” című forráskiadvány-sorozatban jelenik meg. A kötetben sok más érdekes forrásközlés is olvasható lesz a 17. és 20. század közötti időszakból.

 

Utolsó frissítés:

2018.06.30.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges