KEML

Japán-magyar kapcsolatok a rendszerváltás hajnalán

Az első napon Németh Józsefné, a városi MEISO vezetője tartott szakmai tájékoztatást a város oktatási helyzetéről, azután pedig egy nagyon sűrű szakmai program következett. Első útjuk Almásfüzitőre vezetett, ahol az iskolaotthonos oktatási formát tanulmányozták, az alsó tagozatban. A felső tagozatos oktatással a komáromi II. Számú Általános Iskolában (ma Feszty Árpád Általános Iskola) ismerkedhettek meg másnap délelőtt. Ezután a Jókai Mór gimnáziumot is felkeresték.

A fordulat évei Komárom-Esztergom vármegyében 1944-1949 között

Molnárné dr. Taár Izabella a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom Járási Hivatalának hivatalvezetője köszöntötte az érdeklődő közönséget. Köszöntőjében hangsúlyozta a levéltárak szerepét, hiszen ahogyan fogalmazott: „Egyszerre létezik benne múlt és jelen.” „Egyszerre van egy helyen a jelen, a múlt és ad muníciót a jövőre tekintve is.” Beszédében hangsúlyozta, milyen fontos a levéltári forrásokra alapuló kutatási eredmények megismertetése, mekkora szerepe van a tudományos munkának a múltunk megismerésének.

Amikor a külföldi utazás nem jog volt, hanem kiváltság

Az állam szigorúan figyelte óvó szemeivel a külföldre kívánkozókat, szűkre szabva azok körét, akik ezt megtehették, közéjük főként politikusok, művészek és sportolók tartoztak, illetve olyan szakmai szervek elkötelezett elvtársai, akiknek külföldi látogatása a szocializmus építéséhez hozzájárult.[1]

Nyári Tábor 2018

Számos érdekes programmal készültünk a 6 és 12 év közötti gyermekeknek, akik olyan helyekre pillanthattak be, ahová a külső szemlélő nem. Ízelítőként a levéltári kutatásba is betekintést nyertek, de a város nevezetességeinek alaposabb megismerése, a játékos időtöltés és a kézműves programok sem maradhattak el. A szabadulószoba, kupolalátogatás, papírmerítés, raktárbejárás számos új élményt és felfedezésre alkalmas terepet biztosított a kíváncsi kisdiákoknak.

Subscribe to RSS - KEML