Magyar Országos Levéltár

JELEN A MÚLT JÖVŐJE

Bláthy Ottó emlékalbuma

Nyeste Sándor

Bláthy Ottó Titusz, az elektrotechnika hőskorának világhírnévre szert tett "munkása" jómódú kereskedőcsalád gyermekeként Tatán született 1860. augusztus 11-én. Gyermekkora az erősáramú elektrotechnika kezdeti szakaszával esett egybe, mivel ugyanezen időtájban fogalmazza meg Jedlik Ányos a dinamóvillamos-elv gondolatát. Bláthy már az elemi iskolában is kitűnt számolótehetségével és gyors gondolkodásával, ezen képességét a későbbiekben is sokszor kamatoztatta, hiszen ez volt az, ami elősegítette számára a gyors áttekintést, a problémák lényegének meglátását és a végsőkig vitt egyszerűsítést. A bécsi Műegyetem gépészmérnöki osztályának elvégzése után rövid ideig a Magyar Állami Gépgyárban gyakornokoskodott, majd 1883. július 1-jén mint szerkesztő mérnök lépett a Ganz és Társa Rt. 1878-ban alapított villamos osztályának alkalmazásába. Munkába állásakor már sorsdöntő kérdés volt, hogy ipari méretekben vajon az egyenáram vagy a váltóáram használata válik uralkodóvá. A Ganz-gyár elektrotechnikusai kezdettől azon kisebb csoporthoz tartoztak, mely a rendkívül egyszerű, nagy egységekben is könnyen gyártható, tetszőleges nagy feszültséget is üzembiztosan fejlesztő váltakozó áramú generátort választotta az energiaellátás alapjául. Az elektromosság széles körű, nagyobb távolságokra történő gazdaságos továbbítását lehetővé tevő megoldás Budapesten, a Ganz-gyárban született meg. A gyár mérnökei: Zipernowsky Károly, Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz kutatásaik, fejlesztéseik eredményeként 1884-ben feltalálták és 1885-ben több lépésben szabadalmaztatták a transzformátort, vagyis a zárt vasmagú, mindkét oldalán párhuzamosan kapcsolt, tetszőleges áttételű indukciós készüléket és az ilyen készülékek felhasználásán alapuló váltakozó áramú energiaelosztó rendszert. A „transzformátor" elnevezést is ők használták először. Ez egyúttal a váltakozó áram térhódítását is jelentette.

Az 50 éves jubileum alkalmából a Ganz munkatársai által készített üdvözlő album nyitó oldala Gazdasági Levéltár – Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. – Titkárság (Z 425) – 331. tétel

Fotók a jubileumi ünnepség fényképalbumából
Gazdasági Levéltár – Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. – Titkárság (Z 425) – 245. tétel

Bláthy, a munkássága alatt több mint félszáz magyar és idegen nyelven írott szakcikket, illetve több mint kétszáz magyar és külföldi szabadalmat jegyző tudós a továbbiakban generátorok párhuzamos kapcsolásával kísérletezett.  Kísérletének eredményét 1888-ban már a gyakorlatban is alkalmazta a Cerchi-erőmű építésének második szakaszában. A generátorok párhuzamos működése során jelentkező problémák orvoslása után saját maga fejlesztett vízi és gőzturbinákat, amelyek számos európai nagyvárost láttak el energiával a 20. század első évtizedében.

1895-ben megalkotta az első háromfázisú transzformátort, mellyel a magyar erősáramú ipar újabb műszaki és gazdasági fellendülése vette kezdetét. Az olajhűtés jelentőségét a teljesítmény- és feszültséghatár-emelés szempontjából szintén Bláthy ismerte fel, és szerkesztette meg a mind nagyobb teljesítményű olajtranszformátor-típusokat.

Fotók a jubileumi ünnepség fényképalbumából
Gazdasági Levéltár – Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. – Titkárság (Z 425) – 245. tétel

Kandó Kálmán elhunyta után, életének delelőjén túl, Kandó befejezetlenül maradt munkáját folytatta és a fázisváltót tökéletesítve megalkotta a nagyvasúti vontatásban bevált villamosmozdony-fázisváltót, mely egy több tekercsből álló szinkrongépként a felső vezetékből a primertekercsekbe  bevezetett  áramot a vontatómotorok számára többfázisú forgóárammá alakította át.

Műszaki alkotásain túl a természettudományok különféle ágai, a civilizáció haladásának újszerű megnyilvánulásai is foglalkoztatták a korszak egyik legzseniálisabb sakkfeladvány szerzőjeként is számon tartott tudóst. Személyiségét a fiatalabb korában aktívan űzött kerékpársport, a későbbiekben is megmaradó szenvedélyes kutyabarátság és ebtenyésztés, vagy a keleti szőnyegek gyűjtése csak tovább színesítette.

Fotók a jubileumi ünnepség fényképalbumából
Gazdasági Levéltár – Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. – Titkárság (Z 425) – 245. tétel

Bár már pályája kezdetén csalogatták külföldre, mindvégig hű maradt a Ganzhoz. Kötődése nem maradt viszonzatlan, 1933 nyarán, 73 éves korában a  működésének félévszázados jubileuma alkalmával nagyszabású, az egy évtizeddel azelőttit is meghaladó ünnepségben részesítette az 1929-től Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. nevet viselő vállalat.

Bláthy érdemeit intézmények, társulatok képviselőinek, illetve tisztelőinek egész sora méltatta. Az eseményen készült fotókat külön albumba rendezték, azonban feliratokkal nem látták el őket. Az ünnepséggel kapcsolatos feljegyzések a vállalat iratai között sem maradtak fenn, így sajnos annak lefolyását nem lehet pontosan rekonstruálni.

Bláthyt Horthy Miklós kormányzó az elektrotechnika fejlesztése terén öt évtizeden át kifejtett értékes és eredményes munkássága elismerésül a II. osztályú Magyar Érdemrendkereszttel  tüntette ki, szülővárosa, Tata pedig díszpolgárává avatta.

Az 1939. szeptember 26-án elhunyt tudós nagysága előtti tisztelet a későbbiekben is megmaradt. A róla elnevezett utcák, később iskolák, vagy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1958-ban alapított emlékérme a már életében is sok méltó elismerésben részesült tudós emlékét öregbítik.

Váltóáramú gép tervrajza Bláthy Ottó aláírásával
Gazdasági Levéltár – Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. – Ganz-féle Villamossági Rt. – Tervtári iratok (Z 1598) – 420. téka