20. század

Magyarországon a sorkatonaság (1715-2004) közel háromszáz éven keresztül állt fenn. Létezése valamilyen formában érinthetett tehát minden olyan családot, ahol fiúgyermek született. A megyei és a városi levéltárak anyagából tárgyi alapon kiválogatott Katonaállítási lajstromok elnevezésű mikrofilmgyűjtemény (évkör: 1756-1918) olyan családtörténeti szempontból is egyedülálló forrástípust testesít meg, melyet elsősorban haladó családfakutatóknak ajánlunk.

Selye János könyvtárának sorsa

Selye János, a stresszelmélet világszerte ismert kutatója, 1907-ben Bécsben született. Édesapja, Dr. Selye Hugó magyar katonaorvos volt, akit az első világháború után áthelyeztek Komáromba, ezért Selye János középiskoláit Magyarországon, Komáromban végezte, majd a prágai egyetemen kezdett orvosi tanulmányokat, de Párizsban és Rómában is tanult. Orvosi diplomát Prágában szerzett 1929-ben, pályája is Prágában az Egyetem Patológiai Intézetében indult. 1929 és 1932 között a prágai egyetemen oktatott.

A nyári időszámítás Magyarországon 1916–1945

Az új, az addig érvényben lévő közép-európai időszámítástól Magyarországon először 1916. május 1-jétől 1916. szeptember 30-ig tértek el. Az 1363/1916. ME. számú rendelet (a Rendeletek tára itt érhető el) értelmében május első napja már április 30-án 11 órakor megkezdődött, míg szeptember 30-a egy órával tovább, azaz éjjel 1 órakor végződött.

Szétszedhető virágcserép

1919-ben annyi minden történt Magyarországon, mint ami máskor évszázadok alatt történik meg. Volt forradalom és ellenforradalom. Az országban háború tombolt. Egyrészt polgárháború, másrészt küzdelem folyt a külső megszálló hatalmak ellen. Dúlt a vörös, majd a fehérterror. Működött körülbelül 10 kormány a baltól a jobboldal minden árnyalatában; és minden kormány intézte a történelem szempontjából lényegtelen, hétköznapi ügyeit is.

Oldalak

Feliratkozás RSS - 20. század csatornájára