20. század

A történelem folyamán többször előfordult, hogy a magyarok rövid idő alatt nagy számban elhagyták hazájukat. Az 1940-es évektől a háború, a zsidóüldözések, az újrarajzolt határok, a faji, vallási, nemzetiségi, politikai üldözések, vagy éppen anyagi megfontolások miatt kivándorolt magyarok sem lehettek könnyű helyzetben, mikor meghozták a döntést szülőhazájuk elhagyásáról. Bejegyzésünkkel a 60 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc emléke előtt is tisztelgünk.

Az atomenergia kifejezés hallatán gyakran Paksra és a város határában elterülő egyetlen magyarországi atomerőműre gondolunk. A villamosenergia jelentősége igazán akkor szembetűnő számunkra, amikor elektronikus készülékeink rövidebb-hosszabb ideig áram nélkül maradnak. Ahhoz, hogy az energia otthonainkban áram formájában is felhasználható legyen, a termeléstől a felhasználókig hosszú út vezet.

Nagy hűhó a labda körül

Szerző: Székesi Lilla és Török Enikő

„Az ujitás nem egetrengető, mert a már bevezetett hasitott bőrök felhasználását elvonják a jol bevált cipőktől. Kérem a kérdést óvatosan kezelni, mert meggyőződésem, hogy nagy hűhó van az ujitás körül.”
– írta 1963. január 24-én Brezina István, a Könnyűipari Minisztérium Helyiipari Főosztályának munkatársa Lévay József és társai újításáról.

A kora újkorban bevándorolt, elsősorban Erdélyben megtelepedett, kereskedelemmel foglalkozó nemzetiség sokat hozzátett a „Tündérkert” sokszínű gazdasági és kulturális életéhez. E bejegyzéssel a 100 éve történt örmény tragédiára is emlékezünk.

Tovább az egész bejegyzéshez

Az első magyar vitorlázó repülőgép történetének néhány dokumentuma

Hazánkban a vitorlázórepülés kezdete a Magyar Országos Véderő Egylet Repülő Osztályához (MOVERO) köthető, mely 1929-ben kezdte meg működését. E szervezet formailag a sportág meghonosítását tűzte ki céljául, emellett azonban a Horthy-korszak más sportklubjaihoz hasonlóan, a trianoni békeszerződés katonai korlátozásának megkerülését is szolgálta. 1930-ban létrejött az egyesület mátravidéki csoportja, egy évvel később pedig a gyöngyösi repülőtér is e szervezet tulajdonába került.

A Vitézi Rend a két világháború közti Magyarország egyik fontos társadalmi szervezete volt. E bejegyzésben a Rend fennmaradt iratanyagára szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Kihez forduljunk, ha vitézekre vonatkozó forrásokat keresünk? Hogyan kutatható az anyag? Milyen segédletek segítségével érdemes elkezdeni a kutatást? Mi az, ami interneten is megtalálható? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, miközben nem csak levéltári dokumentumokat és adatbázisokat, hanem nyomtatott kiadványokat is az olvasó figyelmébe ajánlunk.

A bejegyzés közzététele óta számtalan újabb hazai projekt indult, konferencia és előadás résztvevői lehettünk. Bejegyzésünk célja éppen ezért az, hogy tekintetünket egy kicsit Európára és Európán kívülre fordítsuk, mozduljunk ki megszokott, talán berögzült szemléletünkből, hogy feltáruljanak előttünk más világok rejtett kincsei.

Tovább az egész bejegyzéshez

Az Országos Levéltár ugyan nem rendelkezik ilyen jellegű irategyüttessel, van egy tippünk hol nézhetnek utána kutatóink ezeknek az információknak. Az első világháború emlékévei és kutatóink megkeresései adják az aktualitását, hogy blogunkon felhívjuk a figyelmet egy térítésmentes online adatbázisra.

Tovább az egész bejegyzéshez

Oldalak

Feliratkozás RSS - 20. század csatornájára