20. század

Trianon arcai – Már a könyvesboltokban!

A kötet korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és más személyes jellegű, többségükben eddig kiadatlan történelmi forrásokon keresztül mutatja be az első világháború befejezését követő impériumváltások hatásait. A történelmi Magyarország legkülönbözőbb pontjairól arisztokraták és kisemberek, nők és férfiak, felnőttek és gyermekek, magyarok és más nemzetiségűek vallanak benyomásaikról, érzéseikről, valamint arról, hogy saját személyes sorsukban milyen változásokat hozott az 1918–1920 közötti időszak.

Hallgasson bele az 1945 utáni Magyarország politikai életét meghatározó személyek, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Biszku Béla és más kommunista politikusok beszédét megörökítő hangfelvételekbe! Ismerje meg visszaemlékezések alapján, hogyan látták egyesek a legújabb kori magyar történelem eseményeit.

Tovább

A 19. század közepétől az ipari forradalom a fegyvergyártásban is hatalmas fejlődést indított el, elsősorban a lőfegyverek, a pisztolyok, puskák és géppuskák terén. Blogbejegyzésünkkel célunk ráirányítani a figyelmet az MNL OL Gazdasági Levéltári Főosztálya irataira, melyek között kézi (gyalogsági) fegyverekkel kapcsolatos dokumentáció és fényképanyag is található.

Tovább

Fejezetek a magyar közigazgatás történetéből 1945–1958

Az idei konferencia súlypontját az 1945 és 1958 közötti időszak közigazgatási változásai képezik. Az első két, problémafelvető előadás a legfrissebb nemzetközi totalitarizmus-kutatás eredményeit felhasználva ismerteti a korabeli közigazgatási változások hazai és világpolitikai hátterét, a kelet-közép-európai összefüggéseket, valamint kijelöli Magyarország helyét a térségen belül.

A Magyar Nemzeti Levéltár újabb dokumentumai az Európai Holokauszt-kutatási Infrastruktúra projekt levéltári blogján

A most megjelent blogbejegyzés egy korábbi anyaghoz kapcsolódva elemzi azokat az eseményeket, amelyek a főváros budai oldalán történtek a pesti gettók felszabadításával egy időben. Nyilas fegyveresek 1945. január 12-19 között három zsidó kórház betegeit és dolgozóit gyilkolták le.

Orth György emlékezete

Valószínűleg ő lehetett Magyarország egyik első sportcelebritása, ahogy akkor mondták: sportprimadonnája. Aktív társasági életet élt, a sajtóban gyakran jelentek meg róla cikkek, színésznő-feleségei voltak, szerette az elegáns ruhákat, saját autója is volt. Orthról többen is úgy tartották, hogy korának legjobbja, sőt, egyenesen minden idők legjobb magyar labdarúgója volt.

Kaán Károly élete és munkássága

Kaán Károly 1867. július 12-én született Nagykanizsán, ahol középiskolai tanulmányait is végezte. 1885 és 1889 között a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti akadémián tanult, erdész végzettséget 1890-ben nyert. Állami szolgálatát 1889-ben a Besztercebányai Erdőigazgatóságnál kezdte meg mint műszaki díjnok. 1891-től erdőmérnök gyakornokként, 1892-től már erdészjelöltként, végül 1895-től erdészként dolgozott.

Egy mindent látó rendszer

A Magyar Királyi Belügyminisztérium Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóságát (egykorú rövidítéssel a KEOKH-t) az 1930. évi XXVIII. törvénycikk hozta létre. Pásztóy Ámon belügyminiszteri titkár Scitovszky Béla belügyminiszter utasítására tanulmányozta a svájci idegenrendészeti rendszert, majd ennek ismeretében készítette el annak magyar változatát.

 

Célunk az iratok életre keltése volt kutatóink, olvasóink közreműködésével – régi fényképek, levelezőlapok és a katonaállítási bejegyzések segítségével szeretnénk emlékezni az első világháborúban harcoltakra és elesettekre.
Alább, a szokásosnál kissé hosszabb bejegyzésünkben a sok beküldött kép közül válogattunk. A terjedelem ne ijessze meg az érdeklődőket – a képekhez esetenként érdekes családi történet is tartozik!

Tovább

Oldalak

Feliratkozás RSS - 20. század csatornájára